A házi készítésű távcső kifejezetten asztrofotós igényeknek megfelelően készült. A cső szendvics szerkezetű szénszálas kompozit anyagú, ami ebben az esetben külsőre nem lett túl szép, de nagyon-nagyon merev és hőtágulása gyakorlatilag nulla. A tubusgyűrűk és belső merevítők fából készültek, míg a tükörtartók alumíniumból. A főtükör angol Orion Optics (Professional grade, 97% Hilux coating), a segédtükör (102mm) a kanadai Antares cég terméke. A távcső először 2”-es kihuzatot kapott, melybe kómakorrektorként először a TeleVue Paracorr-t használtam, ami nagyon éles leképezést biztosított az optikai tengelytől a 28mm-es képátló sarkáig. A fókusztávolságot azonban 15%-kal megnyújtja (1190-ről 1370mm-re), és így az eredeti fényerő is ennyivel, f/4-ről f/4.6-ra csökken.

Nem sokkal később, 2009-ben full-frame-es formátumra váltás miatt (EOS 5DmkII) egy saját tervezésű 3”-es Crayford fókuszírozó került a távcsőre, amit a 3”-es Wynne-típusú kómakorrektorhoz építettem. Ez a korrektor 50mm-es átmérőjű képmezőre korrigál, így a 24x36mm-es (full frame-es) érzékelőket is kirajzolja. A fókusztávolságot ez a korrektor 5%-kal csökkenti (1190-ről 1130mm-re), így a fényerő ennyivel, F/4-ről F/3.8-ra növekszik, ami fényképezésnél előny. 300/1200 Newton galéria